Ilyenkor a színek körülöttem átfont,
szokatlan mintát festenek.
Harc az énnel, gondolattal s érzelemmel
Ráció és logika halkan
Apró léptekkel valóra dobban.
Ámulatos illatod átszivárog
Minden érzékemen túl
Ilyenkor rám mosolyog
A sápadt, magányos hold.
Remény, Hit, Szeretet
A harcot nem adom fel
Hegyeken, dombokon
Lelki vonalakon át
Megkereslek,
s enyém a világ.
2011/11/05
0 comments:
Post a Comment