Arra ami rám talál,
Mint hóvirág,
Úgy hiányzol.
Kedves ám, bár idegen
Hideg szellő kerget
Valahol a hegyekben
Otthonomra lelek.
Lélek sugta imádság
Amaz éjszakának
Mint egy visszhang, úgy kiált
Az emlékek, úgy fájnak.
Holnapi naplementéd érzem
Már egy belső fény viszály
S benne alszom, átélem
Mind azt, ami elszállt.
Karácsonyi fények,
Alagút, késik a vonat
S már elindultál gyalog
Amikor rádtalál a gondolat.
Egyedül, mint örök fenyő
Életed oly színtelen
Mert eljön a tél, a tavasz, az eső
S s te ott maradsz, csak ridegen.
Majd az ősz, a kedves nóta
Mint egy harang átzokog
És a szíved eldalolta
A szeretet legszebb himnuszát.
Együtt, kéz a kézben
Együtt, hidegben
Együtt, már tavasz:
Így örökké megmaradsz.
2012/12/05
0 comments:
Post a Comment